moviebox

Normális filmes filmes beszámolót írni sosem könnyű feladat, főleg ha egy film nem képes érdemi reakciót kiváltani belőlem. Ha egy kivételes mestermunkán legeltetem a szemem 1,5 - 2 órán keresztül akkor könnyebb az érzéseket szavakba önteni. A másik véglet pedig a legegyszerűbb. Ha egy hulladékhalmot tisztelek meg azzal, hogy megnézem és esetleg nem szakítom félbe akkor a bennem felgyülemlő indulatoknak hangot adni majdhogynem boldogsággal tölt el és ezáltal az sokkal könnyebb feladat. Viszont ha egy ilyen filmmel találkozom akkor igazi kihívás a semmiről írni. Mivel ez a film számomra egy semmi. Meg sem történt.

Két piti bűnöző egy harmadik megbízásából kirabol egy illegális alvilági pókerklubot. Nagy hiba, ez nem is lehet meglepő így a maffia gyorsan fel is bérli az egyik legjobb problémamegoldót aki a hasonló esetekre specializálódott. Ennyi.

Mielőtt a filmet istenítők előkeresnék a rólam mintázott woodoo-babát a szekrényből egy kis böködésre azért elöljáróban leszögezném, hogy a film nem menthetetlenül szar, csupán egy erőltetett nagyrészt unalmas izé amit időnként félbeszakítanak egy kis véres, brutális erőszakkal. Ezt pedig épp akkor teszik amikor már álomra hajtottam volna a fejem, így mindig egy kicsit ébren tudtak tartani a film alatt, de nem sok kellett, hogy inkább az álommanókkal való kergetőzést válasszam. Belepréselik a történetbe a gazdasági válságot és teljesen felesleges módon Obama újraválasztásának hajráját. A szereplők végtelenül érdektelenek, az sem érdekelt volna, ha valamennyit a vastagbelüknél fogva lógattak volna fel egy villanypóznára. Egyszerűen nem érdekeltek, sőt páran meg is érdemelték volna. Az idegesítő kábszeres jelenetről pedig nem is ejtek szót mert csak felhúzom magam.

Vitán felül Brad Pitt volt a filmhez a húzónév. Őszintén szólva nem biztos, hogy megnéztem volna, ha ő nincs benne, ezt pedig valami ferde hajlamnak köszönhetően merem bevallani, hanem azért mert rá nem jellemző, hogy szar filmekhez adja a nevét. Megkockáztatom, hogy ez bizony Brad Pitt eddigi legrosszabb filmje. A lapos, nyomott hangulaton némileg dobott, hogy a méltán híres és elismert The Sopranos tv sorozat szereplői feltűnnek a filmben, csak hogy a nézőbe paszírozzák, hogy ez bizony ám egy olyan maffiás film. De csak mert Olasz-Amerikaiakkal van tele és minden második szó a fuck és a fucking még nem lesz alvilági a film.

A pozitívumok a slowmotion jelenetek és a kellően nyers és véres brutalitás, amivel viszont csínján bántak az alkotók. Feldolgozáshoz képest egész jól ültették át a történetet a jelenbe.

Örömmel konstatálom, hogy ez a film végre méltó helyére kerül számítógépem merevlemezén ami nem más mint a lomtár. Megnyugvással tölt el, hogy a gép kikapcsolásakor végleg eltűnik ez a semmitérő pehelykönnyű alkotás a vinyómról, helyet adva így az ennél talán sokkal jobb filmeknek.


5/10