Jack White (White Stripes) egy falusi ház előtt kalapál. Egy darab deszkára ráinstaláll egy Coke-os üveget, egy madzagot, egy hangszedőt meg pár cuccot, elkezd rakta játszani,  és benyögi: "Who says you need to buy a guitar?"...majd beleszív a szivarjába...

Így kezdődik az "It Might Get Loud" című dokumentumfilm. Annyi, hogy három nagy gitáros, Jimmy Page (Led Zeppelin), Jack White (The White Stripes) és The Edge (U2) összeül és beszélget az gitározás szépségéről, technikáiról, történetéről és még jam-elnek is kicsit.

Érdekes, hogy három aspektusból láthatjuk ugyanazt a témát, mindegyik nagyon különböző. Leginkább természetesen Jimmy Page tudja reprezentálni a rock történelmet, ám valahogy mégis egy kaliberként kezeli a film a három gitárost. Edge nekem kakukktojás volt kicsit, stílusában is, meg míg Jimmy meg Jack baromságnak tartja azt, hogy egyre több effekteket használnak a gitárosok, Edge egy kisebb szekrénysor méretű effektet használ a koncertjein.

A srácok elmesélik nekünk, hogy hogyan kaptak rá a girátozásra és hogy alakult ki a stílusuk. Jack White nekem személyes kedvenc, ezért lehet elfogult vagyok, de az ő története volt a legérdekesebb. Tíz gyerekes családba nőtt fel és ő volt a legfiatalabb. Egy kis szobája volt, amiből kiszedte az ágyat és két dobszerkót rakott be, meg x számú erősítőt. Egy szivacson aludt. A többieket nem mesélném el, de vannak érdekes dolgok.

A film hosszú egy dokumentumfilmhez képest (137 perc), ezért a vége felé kicsit le is ül a dolog, már majdnem érdeklődést vesztettem, de azért elaludni tuti nem tudtam volna rajta. 8/10. Akit érdekel a gitár és/vagy valamelyik arc, az élvezni fogja. Én élveztem.

aRobid.