moviebox

Ha korábban magadévá tetTED a TED című filmet, akkor azt bizony jól tetTED és ha élvezTED és kedvelTED akkor ezzel a filmmel sem veszTED el a jókedved. Seth Macfarlane a Family Guy és a Ted kitalálója, alkotója a vadnyugatra száműzte magát, hogy bemutassa annak igencsak humoros, veszélyes és gusztustalanságoktól koránt sem mentes oldalát. Az év vígjátéka? Könnyen lehet.

Most pedig gyorsan mindenki osszon ki magának egy, vagy akár több jobb egyenest, bal csapottat vagy ezek kombinációját és ismételje ezt mindaddig még el nem felejti a szörnyű magyar címbe rejtett szánalmas szójátékot, a beszámoló bevezetőjéről már nem is beszélve. Úgyhogy tiszta és vélhetően sajgó fejjel, kissé szédölögve vágjunk is gyorsan neki a filmnek.

Aki ismeri Mr. Macfarlane humorát és munkásságát az nagyjából tudja, hogy mire számíthat a filmtől. Ezt a számítást pedig érdemes a négyzetre emelni, megszorozni kétszázzal, majd hozzáadni hármat és nagyjából el is érkeztünk az igazsághoz. Mintha csak egy élőszereplős, két órás Family Guy vadnyugati maratont bámultam volna hatalmas hahotázások közepette. Néha már magam is azt gondoltam, hogy hülye vagyok, mert egyedül ekkorákat nevetni nem biztos, hogy normális dolog. Ergo bolond vagyok, vagy csupán Macfarlane humora igencsak közel áll az enyémhez. Valójában kicsit mindkettő, úgyhogy azt hiszem nem árulok zsákbamacskát ha azt mondom: bizony remekül szórakoztam.

Nagyon jó karakterekkel kooperál a mozi, melyek néhol túl, avagy megjátszva jelennek meg, de épp ettől olyan zseniálisak. Remek párbeszédek, dialógusok és helyzetkomikumok profi egyvelege volt ez a két óra. A főhős, annak barátja, szülei, vagy épp ex-barátnőjének új pasija mindannyian viccesek, egy sincs aki szürke lenne közülük. Vannak akiknek csupán pár perc jutott a játékidőből, de minden pillanatuk fenomenális volt. Hülyére röhögtem magam a prostituáltként dolgozó, ám vőlegényével vallási okokból nem szeretkező lányon, valamint az őt ért beszólásokon és helyzeteken. Bőven ömlenek a csúnya szavak a szereplők szájából, de azok mindig a helyzethez passzolnak és soha sem erőltetettek, ahogy a vulgáris, anális, fekáliás, sexista, rasszista poénokat is okosan adagolták és szórták szét a játékidőben.

Igényes igénytelenségben tocsogó morbid őrületként definiálható leginkább a film és a legszerethetőbb dolog az, ahogy felhívja a figyelmünket arra, hogy mennyire vakok vagyunk mi mindannyian akik láttunk valaha is western filmet. Vakok és bolondok vagyunk, hiszen nem, vagy csak épphogy gondoltunk bele a vadnyugat veszélyeibe, melyeket ez a film ritka nyersen és profi módon mutat be a főszereplő szaruhártyáin keresztül. Imádtam amikor a film elején azt taglalja, hogy miért is veszélyes hely a vadnyugat. Minden ami nem te vagy az meg akar ölni. A felsorolás, a példák és azok bemutatása valami páratlan volt. Kissé fájt amikor ezt a szemellenzőt a főhős leszaggatta a koponyámról, mert gyorsan belegondoltam, hogy ezentúl nemcsak, hogy más szemmel fogok Westernt nézni, de lehet, hogy többé komolyan sem tudom már venni őket. Valahol mindig fel fog tűnni az a rengeteg idióta, ám felettébb racionális gondolatmenet, mely miatt valóban hihetetlen, hogy valaki akkoriban megérte az ősz szakállas kort. Egyszerűen hihetetlenül vicces volt az egész. A fénykép dilemmáról már nem is beszélek ( miért nem mosolyog senki a fényképeken ). Hát azon megint szakadtam. Ez is egy tipikusan olyan dolog amit ilyen-olyan formában ( korhű könyvekben vagy hitelesebb filmekben ) mindenki látott már, de a kérdést senki sem tette fel. Seth Macfarlennek eszébe jutott és nagyon pofátlan módon rá is kérdezett.

Nagyon korrekt, szerethető alkotással lesz dolga annak aki belevág ebbe az eszeveszett kalandba, nem csak a poénok és a nyers westernfilmes igazságok miatt, hanem mert nagy nevek is feltűnnek apróbb szerepekben és mert Seth Macfarlane hajlandó tiszteletét tenni egy legendás trilógia előtt is melynek befejező része szintén a vadnyugaton játszódott ( vissza a jövőbe ). Szívmelengető érzés volt látni azt a jelenetet. Majdnem hibátlan, pofátlanul őszinte vígjáték ez a profi és a valóban igényes fajtából, melynek minden perce megéri a rá befektetett időt, pénzt vagy akár sávszélességet még akkor is ha ennek talán egy egész műfaj látja kárát.

9/10