moviebox

Rég jelentkeztünk már horrorral, hiánypótlónak Jennifer Lawrence - Hollywood új üdvöskéjének főszereplésével készült produkciót részletezzük kicsit. A parázós filmeket kedvelő társaság mostanság mondjuk amúgy sincs túlzottan eleresztve értékelhető alkotásokkal. Talán lassan, döcögve beindul a 2013-as horror szezon is.

Elissa (Jennifer Lawrence - Éhezők viadala, A hallgatás törvénye) és édesanyja (Elizabeth Shue - Árnyék nélkül) új városba, új házba költöznek. Az ingatlan árakat a környéken iszonyúan lenyomja, hogy a utca végén lévő házban 4 évvel azelőtt kettős gyilkosság történt, ahol egy lány megölte a szüleit. A szomszédok természetesen nagyon rossz szemmel nézik ezt. A lány azóta eltűnt, mára már csak a bátyja lakik a házban, próbálja felújítani az örökségét, hogy minél jobb áron tovább tudjon adni rajta. Elissa összebarátkozik a sráccal, de ahogy egyre jobba lesznek, egyre több különös dologra derül fény.

Egy totálisan, sablon történetnek tűnik az egész így első ránézésre, de itt emelném ki, hogy a film legnagyobb pozitívuma a sztori. Kellően adagolja az infót végig ahhoz, hogy mindig legyen egy kis meglepetés. Bár a végére már kicsit kusza lesz a cselekmény, ezáltal kicsit kiszámíthatóvá is válik, okoz azért meglepetést bőven. Sőt már az meglepő, hogy egy ilyen teljesen "hétköznapi" rémtörténetből kihoztak ennyit.

A szereplők mind, teljesen jól lehozzák a karaktereket, nincs kifogásom, nincs idegesítő vagy felesleges elem a történetben. De! S ilyenkor szokott jönni, hogy mi hiányzik. Hát az, hogy horror-thriller kategóriához képest olyan bokor arccal végigültem a filmet, hogy az valami rettenet. Hol az izgalom? Az elején még olyan jól hatott az elhagyatott ház nyomasztó érzése a közelben, ahogy az ablakból kinézve az anyuka rápillant az éjszaka közepén, hogy beleborzongtam. Az, hogy egy nemzeti park kellős közepén játszódik film és egy erdős, bokros tájat nem használták ki, nem is tudtam mire vélni. Bár maga a sztori annyira nem is teszi ezt lehetővé, lehetett volna azért ennek még adni érzéssel.

Értem én, életszerű lett mondjuk úgy. Nincsenek szellemek, se hülye lények. Bárkivel előfordulhat szélsőséges esetben, hogy rossz helyre költözik, rossz embert ismer meg és lesz jóba vele és a valóságérzettel próbál félelmet kelteni. Így viszont, az hogy parás filmet vártam és azért attól igen csak messze volt, az egészet visszahúzza a középszerű tucatfilm kategóriába. Kár érte.

5/10