A már beígért második rész beszámolója. Kicsit megcsúszva, de megjöttem vele is. Valójában túl sok időt úgysem érdemes rá fordítani, de azért lapozás után részletesebben.
Walter Weed egy irodai munkás az FBI-nál aki egyik pillanatról a másikra, célkeresztbe kerül. Egy Hal Louco nevű tag, három millió dolláros vérdíjat tűz ki a fejére, így a világ elit gyilkosainak apraja-nagyja felvonultatja magát a pénz és egy jó balhé reményében. A szövetségiek viszont minden áron meg akarják védeni kollégájukat, így egy bomba biztos rejtekhelyre viszik, amiről aztán kiderül, hogy mégsem annyira bomba biztos.
Nem kell nagy reményekkel neki állni ennek a folytatásnak. Nagyjából az első részt próbálja másolni, cselekményben és minden másban is. Van benne néhány teljesen jó akciójelenet, viszont vannak benne olyan CGI-s megoldások is, hogy a hajam téptem tőle. Soha nem fogom megérteni, ha az egyik jelenetnél hibátlanul megcsinálnak egy számítógépes effektet, a következőnél miért kell visszaugrani 20 évet az időben és egy silány munkával elrontani az egészet. A cselekményen pedig nagyon látszott, hogy próbáltak hasonlóan fordulatos sztorit összerittyenteni, mint sikerült Joe Carnahannak az előző epizódban, de na. Maradjunk annyiban, hogy elég erőltetettre sikerült.
A két rész közti összefüggés kimerül annyiban, hogy Lazlo szerepel ebben is, valamint a Tremor család itt is képviselteti magát. Ja meg a film címe. Semmi más köze nincs az előző filmhez.
Jó volt viszont látni Vinni Jones-t, de vele együtt is csak egy egyszernézős, nagyon közepes film lett. A befejezés még egész tűrhetővé teszi az összképet. Én azt mondom ha tetszett az első rész nézd meg ezt is, viszont minőségileg össze sem lehet hasonlítani őket. Egynek elmegy, de semmi több. Láttunk már sokkal rosszabbakat és jobbakat is. Elegem van a tőmondatokból. Pontosztás:
5/10
Utolsó kommentek