A fűrész első részének alkotópárosa a Halálos Hallgatás után ismét belevágott egy filmbe és ahogy az várható is volt, nem átlag horror sztorival álltak elő.
A Lambert család új, nagyobb otthonba költözik a három gyerekük miatt. Eleinte minden rendben megy, aztán Renai (Rose Byrne) furcsa hangokat kezd hallani a babafigyelőből. Ahogy az lenni szokott jönnek a szokásos klisék: letesz egy tárgyat, máshol találja stb. Másnap este a legidősebb fiú Dalton (Ty Simpkins) az emeleten játszik mikor ő is zajokat hall a padlásról. Felmászik de a létra egyik foka letörik. A kissrác kómába esik, az orvosok sem tudnak semmit mondani, de később kiderül, hogy a most történt események összekapcsolhatók az apja (Patrick Wilson) gyerekkorával.
Mindenképp ki kell emelni, hogy a film történetével bár már találkozhattunk részletekben itt-ott, de nem ilyen formában és tálalásban az biztos. Leigh Whannel valahogy ért ahoz, hogy vigyen újdonságot ötleteivel ebbe az iszonyat mennyiséggel bíró horror-kavalkádba, James Wan pedig megvalósítja azokat. Nem túl nagy költségvetésű film, de azért látszik, hogy maradt még pénz rá a fűrész 1-ből. Helyén volt minden. Közepes színészekkel, bár egy horrorfilmhez képest, ami általában teli van kezdő, amatőrökkel egész nagy nevek és ismerős arcok is vannak a filmben.
Sajnos a film nagyon laposan kezdődik, úgy 30 percig nagyjából nézzük a semmit, addig még csak meg sem közelíti a film az igazi mondanivalóját. Én már teljesen úgy voltam vele, hogy: na most akkor kezdődik a dara.. és nem. Túl sokat döcög a film, ezért nem is félünk annyira. Bár nem egy kommentet olvastam, hogy mennyire parás film. Hát nálam azért annyira ez a része nem jött be.
Marad tehát fő pozitívum a sztori. A végére nagyon kiszámíthatóan jön egy csattanó, de mivel fűrész alkotók csinálták, ez szinte kötelező volt. Még az sem ütött túl nagyot. Közepesnél azért jobb film, egyszer főleg.
10/6
Utolsó kommentek