moviebox

Elvileg velem van a baj, hiszen a tengerentúlon az egekig magasztalják ezt a filmet, mindenhol remek kritikákkal, nézői elismerésekkel büszkélkedhet, de számomra ez a film nem más mint egy csepp a tucathorrorok feneketlen tengerében. Mivel semmi újdonságot nem nyújtott és még ijesztőnek sem feltétlenül volt nevezhető ki kell jelentenem, hogy bizony csalódott vagyok.

A legnagyobb baj, hogy olyan sablon az egész film amit már milliószor láttunk. Adott egy család akik új házba költöznek. Na bumm. A házban démonok. Na bumm. Kicsit ijesztgetnek. Na bumm. A család kétségbe esik. Na bumm. Segítséget kérnek. Na bumm. Jön is a segítség, csata, szokásos lezárás. Na bumm.

Elméletem szerint James Wan nevének köszönheti a film az ezidáig osztatlan sikerét, hiszen a rendező neve egyet jelent az első Fűrész filmmel, melyet aztán pár gyalázatos folytatás követett, de ahhoz a direktornak már nem sok köze volt. Vagy remek filmje volt még például a Halálos Hallgatás, ami igazán jó horror és a Halálos Ítélet című pazar sötét akció-dráma Kevin Baconnel. Ergo a rendező neve és eddigi munkái kecsegtetően hangzanak a jó filmre éhező mozinézőknek, hát még ha a film alá biggyesztik a " megtörtént események alapján " egysorost is. Egy a valóságban is megtörtént démonokkal foglalkozó film a remek rendezőtől? Jöhet! Gondoltam én is. Aztán megnéztem és gondolkodóba estem. Megint az orromnál fogva vezettek.

Nem mondhatnám, hogy rossz volt a film, félreértés ne essék, csupán olyan volt mintha már egy milliószor látott Supernatural epizódot néztem volna újra. Voltak tényleg momentumok melyekre mondhatnám, hogy jók voltak, de koránt sem ijesztőek. A film érdekessége, hogy nem napjainkban játszódik, hanem a 70 es években. Ezen kor megalkotásával sokat nem kellett fáradni, hiszen a film szinte végig egy házba van száműzve, de az öltözékek, frizurák és a technikai kellékek remek hangulatot árasztottak. Számomra ez volt a film fő pozitívuma, ami lássuk be, hogy egy horrorfilmnél elég nagy szégyen, hiszen épp az hiányzik belőle ami miatt érdekesnek kellene lennie. Az pedig a félelem. Voltak próbálkozások arra, hogy rám ijesszenek az alkotók és minden esetben jó úton is indultak el, tehát igényesen és kellően titokzatosan vezették fel őket, de amikor el kellett volna érkezni a csúcsponthoz akkor az ijesztő részhez érve a jó kis para zenén kívül mást nem kaptam. Túl jók voltak a felvezetések és nem durrantak akkorát mint kellett volna. A fináléról pedig jobb nem is megemlékezni két okból: 1, mert lelőnék pár poént és 2, mert az valójában nincs is. Annyira egyszerűen és gyorsan lezavarták, annyira összecsapták és annyira beleerőltették a film utolsó másodperceit, hogy az szinte pofátlanság.

Mást vártam. Jobbat. Sokkal jobbat. Nem egy lerágott csontot amit kóbor kutyáknak szokás szánalomból odadobni, hogy aztán azon rágódjon, még éhsége valamelyest csillapodik. Valahogy így érzem magam most én is. Adtak valamit, ami a fél fogamra sem volt elég, épphogy érzem, hogy kaptam valamit és persze elvárják, hogy hálás legyek érte. Hát nem leszek.

5/10