Jó lett a film. Jobb mint amit várni lehetett tőle, de sokkal rosszabb mint amit a film alapjául szolgáló könyv megérdemelt volna. Ám annak vászonra vitelét leginkább a kivitelezhetetlen jelző illeti meg, cseppet sem meglepő, hogy a két mű még csak köszönő viszonyban sincs egymással. Én azért lengettem egy rohadt nagy pápá-t amikor megpillantottam a " vége " főcímet, mert összességében bizony csalódott vagyok.
Nagy rajongója vagyok a zombi filmeknek ami azt jelenti, hogy előszeretettel falom őket és szokásom az igazán nagy alkotásokhoz ( Holtak Hajnala, 28 nappal, 28 héttel később Élőhalottak éjszakája) hasonlítani azokat, ám beszámolóm tárgya ezeket meg sem közelíti. Ettől még nem lesz természetesen rossz, csupán más. Szélesebb körökben is fogyaszthatóbb talán, rendkívül látványos, de sajnos semleges, mert nem volt képes kiváltani semmilyen érzést sem belőlem. Külső szemlélővé váltam csupán aki mindenféle ingertől mentesült a majd két óra alatt.
Zombifilmről lévén szó a legnagyobb csalódást épp az jelenti, hogy magukat a zombikat ( egy-két esettől eltekintve ) csupán nagy összefüggő villámgyors hordában láthatjuk, ami bár meglehetősen látványos, mégsem adja át a hagyományos valóban ijesztő hörgő-morgó agresszív emberhús evő élőhalott mivoltat. De amikor a készítők megkegyelmeznek a zombikra éhező nézőknek és mutatnak párat igazán közelről az minden várakozást képes felülmúlni. Ami viszont végképp kinyomta a biztosítékot nálam, az a film vértelensége. Egy jó zombifilmnek a vér olyan elmaradhatatlan kelléke, mint hot dognak a virsli, így hiába is próbálnánk jól lakni vele, tudjuk, hogy ez nem az aminek lennie kéne. Számomra a világvége hangulat sem jött át, mivel a menekülő emberek annyira barátságosak, lojálisak és segítőkészek egymással, hogy az teljesen irracionális viselkedés a film által bemutatott káoszban. Ilyen helyzetekben az ember mint ösztönlény inkább a saját irháját hivatott menteni, eltekintve pár igencsak különleges esettől. Vagyis a pánik és a reménytelenség illetve a káosz kellemetlen érzése számomra nem valósult meg. Viszont pozitívum, hogy a film főszereplője nem egy megállíthatatlan terminátor aki tucatszám rendezi le a húsára éhező ex-emberi lényeket, hanem egy átlagember csupán aki menekül, sodródik az árral ( néha a zombitengerrel ) válaszokat keres, hogy eleget tegyen motivációjának. A film hányattatott sorsálól ( újraforgatások, törölt jelenetek, eltolt premier ) mindenki hallott és idejekorán temetni kezdte a filmet, hozzáteszem jogosan, hiszen fent említett körülmények egyike sem jó ómen. Ám a készítők tették amit tenni kellett, kivágták a magyarokat, újraforgattak és egy igazán jó befejezést biggyesztettek a történet végére, ami számomra a film legnagyobb pozitívuma.
Karakterek tekintetében a film egyenlő egy nagy kövér nullával = 0. A főhős felesége aki külsejét tekintve elég komoly kihívásokkal küzd annyira üres és semleges, hogy motivációnak vajnyi kevés. Ez természetesen nem azért van, mert az említett hölgy " szépsége " láttán a bányában igát húzó lovak sírva könyörögnének egy plusz műszakért, csakhogy a menedéket jelentő sötétségben elrejtőzzenek előle, hanem mert a telefonáláson és pár kényszeredett vigyoron kívül semmire sem futja tőle. A többi szereplő a főhősön kívül csak úgy feltűnik, elejt pár bemagolt mondatot, sikoltozik párat majd elhalálozik. Komoly kétségeim vannak a film sikerességét illetően ha az Brad Pitt nélkül készült volna el. A népes nézőtábor 30 %-át hölgyek tették ki akik nem gerjednek kifejezetten az élőhalottakkal való versenyfutásra, inkább inspirálták őket Brad barátunk hosszú szőke tincsei és borostás kölyök képe. Tehát a bevételnek és a nézettségnek mindenképpen jót tett a szerepeltetése, de így működik Hollywood és ezért nem szabad a filmet hibáztatni. Pozitív és valóban értékelhető karakter a Magyar felmenőkkel rendelkező Daniella Kertész által megformált Segen aki folyton főhősünk segítségére volt és néha bizony neki is kellett a segítő KÉZ.....:) ( aki látta a filmet az bizonyára értékeli majd ezt a kis humort).
Újranézésre nem hivatott, talán csak akkor ha elkészül egy második rész is, aminek lehetőségét a korrekt befejezés szolgáltatta. Egyszer bőven nézhető, csupán helyenként izgalmas, ám felettébb látványos menekülős-posztapok-zombifilm a szirupos fajtából aminek nem tudom megbocsájtani a zombik ellen vétett hibáit, de még sincs szívem porba taszítani, mert érezhetően megpróbált minden rétegnek megfelelni. Ezzel próbálkozni nagy divat manapság, de a World War Z-nek ez legalább valamennyire sikerült.
6/10
Utolsó kommentek