Az alábbi beszámoló a nyugalom megzavarására alkalmas szövegi részeket, káromkodásokat, csúnya kifejezéseket tartalmaz, ezért megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánlom!

Jól szórakoztunk. Jeltette ki gyilkosunk a film végéhez érve. Örülök, hogy legalább ő így érzett, mert én nem. Kurvára NEM! 

A film története megint csak olyan amit talán láttunk már, mégsem mondhatni, hogy elcsépelt lenne. Egy pszichopata gyilkos terrorizál egy házaspárt a saját otthonukba bezárva. Egy ilyen koncepcióra általában vevő a nagyérdemű közönség, de az, hogy egy film és egy ilyen történet ennyire sablonos és ilyen kibaszott unalmas legyen az már kiábrándító. Hogy a faszba gondolta bárki, hogy megcsinálnak egy profi, körülményes, előrelátó és kegyetlen gyilkost és azt az unalom tengerébe fojtják, közben pedig még a seggébe is élveznek! Mert a film egyetlen pozitívuma maga a gyilkos személye akit aztán az alkotók a film alatt rútul megaláznak. Ilyen előkészítés és felvezetés után amivel a gyilkost és annak tevékenységét bemutatták illett volna egy igényes filmet letenni az asztalra. Ehelyett egy olyan kiszámítható már-már barátok közt színvonalú "horror" filmet kaptam aminek megtekintése után komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy bűntudatomtól vezérleve a megáradt Dunába fojtsam magam. Egy ilyen unalmas szennyre fordítani másfél órát az életemből komoly vétek volt, melyet senki sem fog visszaadni nekem. Maga film a már sokat emlegetett unalom mellett persze több sebből is vérzik. A forgatókönyv elférne egy fél papírszalvétán, színészi játékot keresve sem találunk, a karakterek sorsa teljesen hidegen hagy és még kedvencünk a gyilkos is inkább kínhalált érdemelne amiért nem képes izgalmassá varázsolni ezt a kibaszott másfél órát. A filmbeli kliséket pedig már meg sem kell remélem említeni, legjobban az 1953 óta minden horrorfilmben használatos ál-ijesztgetés a szokásos éles hang kíséretében idegesített, ami inkább ösztönzött alvásra, mintsem éberségre. A film végi templomi gyermekkórus által előadott drámai hangulatot növelni próbáló zenei betét alatt pedig rendesen visszaböfögtem az ebédet olyan undor fogott el a gusztustalan, hatásvadász elemtől. Maszkmesteri munkára sem nagyon volt szükség, mivel a vér és a zúzódások mennyisége is szintén annyi, amennyinél többet egy szimpla Dr. Csont epizódban sem érdemes keresni. 

Bárgyú módon azt képzeltem, hogy ha túlélem az altatónak szánt sablonos felvezetést akkor majd egy remek vérengzős és kegyetlen móka részese lehetek. Ezzel szemben én is megérdemelnék egy kiadós kínzást amiért nem nyomtam meg kurva gyorsan a lejátszóm OFF gombját. Aki pedig a gyilkos kilétére ami a film végi meglepetésként szolgált volna nem jött rá 15 perccel a film kezdése után (mert annyira nyilvánvaló volt ), azt szeretettel meghívom, hogy kéz a kézbe vessük magunkat Magyarország megáradt folyóinak egyikébe, büntetésül amiért megnéztük ezt a hulladékot. Tyű, de kurva mérges vagyok!!!!!

3/10