moviebox

Felesleges erőfeszítés lenne lepleznem csalódottságomat az új Vasember mozival kapcsolatban. Meg sem nagyon próbálom, mert már lelkiekben felkészítettem magam arra, hogy a beszámoló elolvasása után a fiókok mélyéről előkerülnek a Norbi féle woodoo babák egy kiadós böködésre.

Vasember 3 összetevők: 40% Tony Stark, 10% love, 5% meglepetés, 15% akció, 10% törénet, 15% lávaemberek, 5% vasember. Nyomokban Shane Blacket tartalmazhat!

Az unalom zsákutcájában zakatoló Iron Man vonat kalauza épp időben húzta meg a vészféket, mielőtt az elszabadult szerelvény a totális kudarc falába csapódott volna. A kalauz nem más mint Shane Black. A méltán elismert rendező író , producer nem kisebb alkotásokat tudhat magáénak ( leginkább íróként ) mint a Halálos Fegyver filmek, a Durr Durr és Csók, Utánunk a tűzözön vagy épp az Utolsó Cserkész. Ezen filmekkel a háta mögött bátran lehet állítani, hogy ez az ember bizony tudja mit csinál, helyén van az esze és kiváló humora is van. Tehát a kellő referenciák megvannak, hogy Hollywood komolyan vegye, ezért is bízták rá a nagy falatnak számító széria harmadik felvonását amit még nehezített, hogy a filmnek fel kellett nőnie egy erős Avengers mozihoz. De sajnos azt érezni a filmen, hogy a rendezőt szűk keretek között hagyták csak érvényesülni. Shane Black vitathatatlan kézjegye a pazar humoros párbeszédek, egymás ugratása ( főleg a feszült helyzetekben ) végig jelen vannak a filmben és technokolként tartják össze azt. Aki ismeri a rendezőt és munkásságát annak nagy újdonságot ez nem fog nyújtani, mégis pazar felüdülést jelent az amúgy halál unalmas felvezetésben.

Igen. Maga film amúgy ritka unalmas. Főleg az első 40 perc. Shane Black fent említett humora tartja egyben a filmet és ébren a nézőt a kevés akció mellett ami a játékidő első felében egyenlő a nullával. A film eleje kínosan lassú, felesleges Tony Stark narrálással és zéró akcióval. Ezért akinek sikerül ébren maradnia az első 40 perc után az később remek szórakozásra lel majd, mert a készítők ekkorra tartogatták a puskaporral megtömött fa hordókat, melyek a szokásosnál csekélyebb űrtartalommal bírnak és sajnos jóval kevesebb is van belőlük. Az első komoly zúzás után a cselekmény hirtelen felgyorsul, de legnagyobb meglepetésemre nem hogy lelassul, de majdhogynem meg is áll, így újabb unalmas percek következnek és itt már kezdtem imára kulcsolni a kezem, hogy láthassam végre vasembert akcióban. Később imám meghallgatásra lelt, de nem olyan mennyiségben és minőségben mint azt elvártam volna. A film végi akció pedig inkább nevezhető eszeveszett, bugyuta kapkodásnak és összevisszaságnak mintsem kidolgozott, jól megkomponált, igényes akciónak. Egy káosz az egész ahol szinte azt sem tudni ki kivel van, csak megy az ész nélküli darálás. A cselekmény lassú mivolta ellenére viszont a szereplők folyton kapkodnak, pörögnek és folyton sietnek de sajnos nincs hova mert azt a történet egyszerűen nem teszi lehetővé számukra. A film utolsó 5 perce pedig az őrült kapkodás tipikus példája. Karakterileg számos fontos momentumot süritettek a még mindig felesleges narrálás mellett a film utolsó perceibe, ahelyett, hogy azt okosan a cselekménybe szőtték volna. A páncélokat, illetve azok mennyiségét pedig komolyan nem tudom hova tenni. Az egész film alatt csupán egy rissz-rossz instabil páncéllal bohóckodnak, erre a film végére meg jön vagy negyven. Ebben sem sok ráció van, ahogy a fő ellenség motivációjának megtalálásához illett volna egy nagyítót is mellékelni.

De ne gondoljuk, hogy a film nem tartogat magában kellemes meglepetéseket, nagy csattanókat vagy épp briliáns színészi játékot, hiszen ezekből szerencsére bőven kijutott ennek a mozinak. Robert Downey Jr és Guy Pearce eszeveszettek mint mindig, ám a film legkellemesebb meglepetése Sir Ben Kingsley által megformált Mandarin figurája. Eredeti nyelven az akcentusai valami lehengerlőek. Külön értékelendő, hogy a film legnagyobb csattanója valami irgalmatlanul jól lett tálalva. Nem tudtam sírjak, vagy nevessek, hogy ily módon képes volt a film az orromnál fogva vezetni.

Kedvenc bádogemberünk legújabb kalandja tehát szerkezetileg igencsak gyenge lábakon áll, de szerencsére a színészek s azok játéka, valamint a filmbe csempészett utánozhatatlan Shane Black humor stabil támasznak bizonyultak, s megóvták a vasembert a teljes összeomlástól. Számomra csak kicsit jobb mint az előző rész és távol van az elsőtől, tehát érdemes lesz a saját kópiáimat tartós rozsdavédelemmel ellátni, hiszen elég soká fogom újra elővenni vasember kalandjait.

6/10