moviebox

Mindig is felettébb rajongtam az Angol, Skót, Ír környezetben játszódó filmekért témától függetlenül. Rengeteg olyan alkotás kötődik ezekhez az országokhoz, melyek a mai napig közel állnak a szívemhez. Jelen beszámolóban egy futballhuligánokról szóló filmről esik majd pár szó melyet a facebook csoportom egyik lelkes tagja ajánlott. Köszi.

Anglia. Vasárnap. Foci. A Chelsea és a Millwall örök nagy riválisok, mind a pályán, mind pedig azon kívül. A nagy találkozót pedig minden szurkoló várja, ki a sport iránti szeretete miatt ki pedig a vér ízére áhítozva. A film a nagy " meccs " előtti pár hetet dolgozza fel egészen a nagy találkozóig és az azt követő leszámolásig.

Nem ez volt az első ilyen témájú filmem, hiszen a Futballmaffia vagy a Huligánok című alkotásokat is örökre kellemes emlékként véstem az agyamba, így nagy elvárásokkal ültem neki ennek a filmnek, ám sokakkal ellentétben a helyszín és a stílus miatt ez előnyt élvezett nálam. Gyorsan le kell szögeznem, hogy nem vagyok foci rajongó! Általában viszolygok tőle, épp ezért a motiváció minden ilyen témájú filmben ismeretlen számomra. Ez pedig nagyban hozzá járul az objektív szemlélethez mivel teljesen el tudok vonatkoztatni az indítékoktól. Tökéletes külső szemlélő lehetek hát. 

Az eddig számomra megválaszolatlan kérdésekre most sem kaptam választ. Nem ásta bele magát a film abba, hogy ki miért teszi azt amit tesz, miért tör be orrokat, zúz porrá bordákat, szakít le veséket stb. Csak mert bunyózni kurva jó és kész. Ez számomra kevés. Ha már egy futballhuligános filmről van szó pár meccsekből bevágott snittet elvártam volna. De ebben a filmben még focilabdát sem láttam. Sajnos a filmnek nagyobb volt a füstje mint a lángja, mert a végkifejlet kissé lapos és kiszámítható volt. A verekedések kivitelezése és koreográfiája is hagyott némi kívánnivalót maga után. Ennyit a negatívumokról.

Szeretem az olyan filmeket melyekben ismeretlen arcokat láthatok. Itt számomra csak az egyik központi karakter volt ismerős pár hasonszőrű alkotásból. Nagyon jó volt a történet elbeszélése, kibontása, remek szituációk és párbeszédek tarkították az amúgy sem egyhangú alkotást. Külön pacsi az öregemberes mellékszálnak, ami teljesen felesleges is lett volna, de mégis betöltötte a hézagpótló szerepét, mintha az alapsztori kevés lett volna a filmnek. A riválisok közötti magánéletbeli kapcsolatok is nagyot ütöttek számomra melyekkel tökéletes alapot szolgáltattak a végkifejlethez.

Nem létezik két rivális csapat között valami íratlan szabály? Amolyan " betyárbecsület" ? Miszerint csak puszta kézzel verjük szarrá egymást? Én elvárnék valami ilyesmit a valóságban. Mert ebben a filmben ez nincs meg. Vagy csak az indulatok rúgták fel a szabályokat? Mert itt volt féltégla, kés és szike is. A két korábban említett film ( futballmaffia, huligánok ) magasra tették nálam a mércét ezért a képzeletbeli szikémmel csorbítani kényszerültem az amúgy szép pontszámon. Eme két film nélkül jobb pontozás járna a Football Factory nak, de két ilyen konkurencia mellett ez azt gondolom így is szép eredmény. 


6/10