Hiába is próbálnám tagadni, nagyon szeretem a képregényfilmeket. Számos olyan alkotás született már ami nagyon magával ragadott, ami kifejezetten szerethető volt számomra vagy maradandó élményt okozott. Sajnos a pókember filmek nem tartoznak ebbe a kategóriába a folyamatos minőségromlás miatt.
Ejtsünk pár mondatot a korábbi trilógiáról. Az első rész kifejezetten tetszetős és szerethető volt főleg ugye az újdonság varázsa miatt. Beindult a pénzmalom, így gyorsan jött a folytatás is ami leginkább képes volt arra, hogy a képregény hangulatát visszaadja. Aztán jött a totális káosz. Egy akkora saller amilyenre ritkán van példa az ember életében. Olyan művészi szinten sikerült elbaszni az amúgy is gyenge lábakon álló projektet, hogy még most is ökölbe szorul a kezem ha csak eszembe jut az a mocsok amit a mai napig pókember 3 címen csúfolnak. Természetesen nem is csoda, hogy a porig rombolt, megalázott, megerőszakolt pókember franchise-t soha többé nem akarták feltámasztani vagy kiemelni a megszégyenülés feneketlen gödréből, inkább fogták és újra indították az egészet.
A Csodálatos Pókember legnagyobb pozitívuma Emma Stone mellett :) , hogy a lehetőségekhez képest próbál a képregényhez valóban hű maradni. Peter Parker karakterét, humorát szerintem remekül sikerült végre átültetni a vászonra. A szereplőgárdát sem érheti panasz, hiszem Martin Sheen, Sally Field, Denis Leary, Rhys Ifans valamint Emma ( nem lehet ide egy kis szivet belinkelni? ) Stone hozták azt amit tőlük megszokhattunk. A főhőst megformáló Andrew Garfield nem a legszimpatikusabb pókemberként, de bármi jobb mint Tobey Maguire. Nemezisként pedig új ellenféllel találja magát szembe hálószövő pajtásunk, mindenki eldöntheti, hogy mennyire volt jó választás. Én azon a véleményen vagyok, hogy kifejezetten jó döntés volt Lizard szerepeltetése. Természetesen kapunk utalást a későbbi negatív karakterekre is akiket így felfokozott izgalommal várunk.
Viszont most jön a fekete leves. A film szerkezete. Illetve a CGI. Ami az első 45 percet illeti, nagyon lassan adagolták be Nekünk Peter pókemberré válását, amivel nem is lenne semmi gond, ha utána hirtelen nem úthengerrel préselődött volna belénk a tudat, hogy máris teljes " harci " pompában ugrándozik a tetőkön. Túlságosan hirtelen váltás volt ami nekem kifejezetten nem tetszett. A vizuális effektek megalkotása pedig néhány helyen olyan volt, mintha egy jobb minőségű videó játékkal való kalandozás külső személői lennénk.
Legyünk, őszinték, hogy a hamuvá égetett első trilógia elég okot szolgáltatott arra, hogy megszülessen a Csodálatos Pókember, ám ezen is van mit csiszolni. De egy ilyen felvezetés után az ember bizakodva várja a folytatást remélve, hogy több ponttal szórhatja majd meg, mint jelen beszámoló tárgyát.
6/10
Utolsó kommentek