moviebox

Napjainkban Stallone reneszánszát éli, Schwarzenegger pedig épp felhagyott világuralmi törekvéseivel így a politika helyett ismét a filmezésre adta a fejét és mivel a Feláldozhatókban is oly remekül muzsikáltak együtt gyorsan összedobtak valamit. Valamit ami szórakoztató, de nem vágott a földhöz. Tipikus " egynek elment " érzés van bennem kibontakozóban, amit nagyon sajnálok, mert tőlük mérföldekkel többet vártam.

Hogy miért is a csalódottság oly keserű érzése? Azért mert azt a két akciósztár akikért gyermekként rajongtam, ha összeeresztik akkor minimum azt várnám el, hogy a fél világot romba döntsék, szétlőjenek-verjenek mindent és mindenkit, hogy aztán kő-kövön ne maradjon utánuk. Ehelyett olyan érzésem van, hogy a két tata talált egy petárdát, meggyújtották, hagyták felrobbanni, aztán egy helyben ugrálva örültek maguknak. De még ha el is marad a totális rombolda, még azt is elfogadom, sőt hajlandó vagyok alávetni magam annak az irányzatnak, hogy egy karaktermozit akartak csinálni maguknak, de ez ahhoz is kevés. Kevés ahhoz, hogy akciófilmnek hívjuk és kevés ahhoz, hogy karaktermozi legyen. Akkor mégis mi? Prison Break? De hiszen azt láttuk 4 évadon keresztül, a fenének sem kell, hogy olyan érzésem legyen, hogy megfilmesítették a sorozatot. Pedig határozottan olyan érzésem van, főleg amikor a mellékszereplők idétlenkedtek a vásznon, mondhatni teljesen feleslegesen. Minden egyes jelenetük erőltetett és unalmas, főleg akkor amikor az eltűnt Stallonét próbálják előkeríteni a technológia segítségével. Simán életképes lett volna a film a kinti világban tevékenykedő karakterek nélkül is, de mivel kellett valami ami Stallone karakterét a túlélésre ösztönzi, még ezt is elfogadom. De egy valamit ( valakit ) nem vagyok hajlandó. Fél dollárt, ( 50 cent ) (( Curtis Jackson )) akire ha ráaggatnak egy flanel inget és szemüveget, máris számítógépzseninek akar látszani. De ahhoz tudni kéne színészkedni és maga mögött kéne hagynia a motherfucker-gettó akcentust. Egyszerűen minden pillanata amikor feltűnt a filmben egyszerűen irritált. Ha már a szereplőknél tartunk akkor ugye nem mehetünk el a Stallone Schwarzenegger páros mellett, akik közül előbbi hozza amit szokott, utóbbi viszont hatalmasat alakított. Mindannyiunk terminátora rommá alázott mindenkit alakítások terén, bár ilyen brigád mellett ez nem nagy teljesítmény, de csak azért is értékelendő.

Egy dolog mentette meg a filmet csupán attól, hogy ne legyen totálisan elbaszva. Az pedig a két főszereplő és néhány vizuális megoldás. Semmi több. Nem véletlen, hogy anyagilag bukott a film és nem szabad csodálkozni azon, hogy megannyi negatív vélemény kering a filmről, mert így utólag be kell látnom, hogy bizony van alapja. A film betegsége amúgy abból is ered, hogy maga a feszültség mint olyan messze elkerüli azt, illetve nincs meg benne a börtön feeling mint a folyamatos ellentétek, gyűlölködés és erőszak. Persze tudom, hogy vannak bunyók, de azok csupán provokációból születtek, hogy eltereljék velük a figyelmet, de őszinte negatív érzelemkinyilvánítás verekedés formájában egyszerűen nincs. Ha már itt tarunk gyorsan megemlítem a leggusztustalanabb elemét a filmnek, aminek köszönhetően le sem tagadhatná, hogy szín tiszta amerikai termék. Ugye adott egy börtön, ahol olyan embereket tartanak fogva akiket tárgyalás nélkül bezárnak az emberiség ellen elkövetett bűneik miatt. Na és kiket mutatnak mindjárt az első képsorokban a high tech börtönben? Iszlámokat imádkozni, amikor Schwarczi gyorsan meg is jegyzi, hogy nem is látják a napot, nem is tudják, hogy mennyi az idő, de mégis mindig imádkoznak. Ez egy üzenet Amerikának a filmtől, hogy nyugi emberek mi is tudjuk, hogy az összes ilyet ilyen börtönbe kéne zárni, mert ők ám a terroristák akik utálnak minket. No comment. Mert ugye rajtuk kívül egy rabról sem esik szó, hogy például sorozatgyilkos lenne, pedofil, vagy bármi hasonló. Emiatt pedig a börtön lakói haszontalan kellékekként funkcionálnak csupán elodázva minden feszültséget és izgalmat, melyet a börtön atmoszférája joggal megkövetelhetett volna.

A filmben bemuatott logikátlanságokat nem szeretném felsorolni, sok értelme nem is lenne, de egyet azért megemlítek, mert az nagyon tetszett. Aki látta a filmet annak bizonyára be fog ugrani a dolog és legyen magával mindenki őszinte és nevessen nyugodtan. Mert a film remekül adja be egy diplomás orvosnak azt, hogy ha valaki idéz egy könyvből akkor könnyedén felveheti annak írójának személyazonosságát. Úgyhogy: " Ó Rómeó, miért vagy Te Rómeó? " - Mától pedig szólítsatok Williamnek. :)

Végezetül pedig az általam használt eddig mindig remekül bevált képlet. Fogd a filmet és vedd el tőle azt amit legjobban szerettél benne ( jelen esetben számomra Stallone és Schwarzenegger duója), majd nézd meg mi szerethető maradt még. Na és pontosan annyit ér a film. Kérdem én, nélkülük mi maradt? Pár B listás színész közepes játéka, egy gyufásdoboz egyszerűségű helyszín, minimális izgalom, felesleges karakterek és a fél dollár ( 50 Cent ). Ez számomra vajmi kevés ahhoz, hogy egy filmet bátran jónak nevezhessek. Úgyhogy nem is fogom.

6/10