Michelle Pfeiffer és Harrison Ford közös thrillere, az oscar díjas Robert Zemeckis rendezésében 2000-ből. Kategóriájában alapműnek számít, de nekem eddig kimaradt. Hallottam róla már, de csak most jutottam el addig, hogy meg is nézzem.
Történtünkben belecsöppenünk egy kis család hétköznapjaiba. A lány épp egyetemre megy, az apuka Norman (Harrison Ford) szinte mindig el van foglalva a munkájával így az anyuka Claire (Michelle Pfeiffer) rettentően egyedül érzi magát a nagy házukban. Ráadásul folyamatosan veszekedést hall a szomszédból, ahol a feleség egyik napról a másikra eltűnik. Claire magánnyomozásba kezd, de nagyon hamar rájön, hogy a veszély sokkal közelebb van hozzá mint a szomszéd ház. Furcsa zajokat kezd hallani, kísértetet lát innentől kezdve pedig megpróbálja megtalálni ennek az okát a furcsa eseményeknek.
A mű fő pozitívuma egyértelműen a két főszereplő. Sziporkáznak a rájuk szabott karakterek szerepében, Harrison Fordot pedig egészen furcsa ilyen szemszögből viszont látni. Sajnos így 13 év elteltével viszont a film (nálam) nem tudott ütni. Lehet a maga idején, egy nagyon komoly thrillernek számított, de azóta már számos hasonlóval találkoztunk.
A cselekményen látszik, hogy próbálták jól felépíteni az egész filmet. Számomra, valahogy mégsem jött össze, mert sok esetben nem értettem, hogy mit miért gondolt úgy a rendező, ahogy.
SPOILER!
A szomszédos jeleneteket eleve a félrevezetés miatt tették csak bele, mégis rettentő hamar lelövik ezt a poént. Így totálisan értelmét veszti ez az egész átverős téma. Szerintem pont ez lehetett volna a fő erőssége, a már említett kiváló színészi alakítások mellett.
SPOILER VÉGE
Pedig azért Zemeckis személyében egy igazán sikeres és tapasztalt (és általam imádott) rendezőről beszélünk: Vissza jövőbe trilógia, Forrest Gump, Számkivetett..
Alan Silvestri, Zemeckis kedvenc zeneszerzője ismét kitett magáért. Igazán kísérteties soundtracket hozott össze a produkció alá. Ez nagyon sokat dobott helyenként az egész hangulaton.
A film vége sajnos elég bugyutára és egyszerűre sikerült, bár ha onnan nézzük hogy az lezáró jelenet kb a film vége előtt 30 perccel kezdetét veszi, ez az állítás így nem teljesen állja meg a helyét. Aki akkoriban látta, valószínűleg teljesen máshogy emlékszik vissza rá (vagy esetleg azóta többször megnézte) és totál más érzéseket vált ki belőle, mint belőlem, nekem így csak egy közepes thriller lett az elmém filmespolcán.
5/10
Utolsó kommentek